Tisztelt
Közönség, tisztelt Szervezők!
Az én
nevem AC. Ő pedig Tara. Az asperger.hu fórum moderátorai vagyunk.
Ezt a fórumot Asperger-szindrómások tartják fenn, főként
érintettek számára, azonban jó pár neurotipikus hozzátartozó
is megfordul nálunk. Bizonyára az Önök sorai között is vannak
olyanok, akik ismerik és használják ezt a fórumot. Ez az első
alkalom, hogy ezen a rendezvényen érintettként szót kapunk, amit
ezúton is szeretnénk megköszönni a szervezőknek.
Több,
mint egy hónapja elhunyt a hazai aspergeres közösség
megalapítója, Semota, akinek tevékenysége folytán az
Asperger-szindróma fogalma sokak számára vált ismertté és
kézzelfoghatóvá a magyar nyelvterületen. Róla szeretnénk
megemlékezni pár mondatban az általa megalapított közösség
nevében.
Semota
blogja, a Live With It (újabb nevén Asperger 2.0) az első olyan
magyar nyelvű blog volt, amely az Asperger-szindrómával
foglalkozik. A blog körül alakult ki az első közösség, amely
jórészt olyan felnőtt érintettekből állt, akik az ő írásai
kapcsán találták meg az utat önmagukhoz, ismerték meg saját
képességprofiljukat és váltak egyre öntudatosabbá,
magabiztosabbá. Mi is közéjük tartozunk.
Semota
utat mutatott számunkra. Megmutatta, hogy a sokszor
értéktelenebbként beállított emberek, mint amilyenek az autisták
is, ugyanolyan értékesek, ugyanúgy lehetnek boldogok, mint bárki
más, vagy ahogy nekik tetszik. Az ő üzenete az volt, hogy merjünk
a magunk módján létezni, és a magunk módján boldogok lenni.
Ehhez szolgált – egyfajta elfogadó, megerősítő keretként –
a neurodiverzitás elve, amely az autisztikus emberek egyenrangúságát
és az emberi létezés sokféle módjának tiszteletben tartását
hirdeti. Ezt Semota hozta be a magyar köztudatba, és erre épül az
általa megalapított közösség is, amelynek ő az egyik
kiemelkedően aktív tevékenységet folytató alapembere volt. De
fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy szolidaritást vállal más
hátrányos helyzetben lévő kisebbségekkel is.
Semota nagy űrt hagyott maga után. Nemcsak közszereplőként, hanem magánemberként is. Mindig nyitott volt az új emberi kapcsolatokra, és több embernek nyújtott önzetlenül segítséget, mint gondolta volna. Beismerte, ha hibázott és adott esetben felül tudta bírálni saját korábbi meglátásait, viselkedését. Nem akarta jobban tudni, kinek mi a jó, vagy mi jelent problémát. Tiszteletben tartotta, hogy nem mindenkinek ugyanott húzódnak meg a határai; belátta, hogy ami egyesek számára nem jelent gondot, az mások számára bántó lehet.
Bármiről
lehetett vele beszélgetni. Sok más aspihoz hasonlóan az állandó
speciális érdeklődési területei mellett voltak olyanok is,
amelyek váltották egymást, így más területekre is volt
rálátása. De mások speciális érdeklődési területeire szintén
nyitott volt. A vele való beszélgetésekben a nőjogi aktivizmus
mellett békésen megfért a rendszerváltás és a magyar
belpolitika, de teret kapott a filmkészítés, a kínai nyelv, a
programozás, és más hasonlóan izgalmas témák is.
Jó
szervező volt, könnyen fel tudta kelteni az érdeklődést az
általa fontosnak tartott témák iránt. A speciális érdeklődési
területei nyomán több közösséget is létrehozott, vagy az ezen
témák köré szerveződő közösségeknek aktív tagja volt. Ezek
a csoportok nem kisrészt az ő hozzájárulásának köszönhetően
tudtak fennmaradni, bővülni.
Tisztában
vagyunk azzal, hogy egy olyan formátumú személyiséget, mint
amilyen ő volt, nem tudunk – és nem is akarunk – pótolni. De
nem hagyhatjuk elveszni az ő örökségét. Mi, mint közeli
barátai, és az általa alapított aspergeres közösség vezetői
feladatunknak tekintjük, hogy az általa létrehozott értékeket,
iránymutatást megőrizzük, továbbvigyük, továbbépítsük.
Azt
hiszem, hogy akiknek volt alkalmuk megismerni az ő tevékenységét,
mind nagyon sokat köszönhetnek neki – köztük mi is. Őrizzük
emlékét!
Respect.
VálaszTörlésVégül is halottról jót vagy semmit. Nyugodjék békében!
VálaszTörlésNyugodj békében..
VálaszTörlés